Ha láttok egy fél gólya méretű izét, akkor az valószínűleg nem fióka, hanem gólyatöcs. Ugyanúgy vízimadár, csak ez nem rak fészket oszlopokra; viszont a fészkét védi, azaz megpróbálja elriasztani, aki közeledik.
Na a Sóstó természetvédelmi terület szigetén fotózás közben ezek végig ott rikácsoltak körülöttem, hogy menjek onnan :D Meg néha leszálltak kajálni. Nagyon jópofák, és viszonylag könnyen fotózhatóak.
Itt a nyár, újra vannak ízeltlábúak, akiket lehet fordított objektívvel zaklatni...
Kezdve azzal, aki a nyár folyamán mindenki vérét szívja (szúnyog) :
A köröshegyi völgyhíd már szerepelt, de akkor alulról , aztán mostanra leesett, hogy a környező dombokra igen könnyű feljutni, és van ott egy kilátópont is - hát a völgyhíd nem annyira látszik, többet kellett volna lefele menni a búzatáblában, de azért megérte a kerülő :) Sikerült odaérni naplemente előtt, így szép fények is jutottak, az elfonuló front pedig hagyott jóféle felhőket.
A félelmetes völgyhíd :
A kacsafarkú szender (Macroglossum Stellaratum) gyakran látható a nyári hónapokban. Másik neve kolibrilepke, mert kb. a kisebb kolibrik mérete, és hasonlóan lebeg a virágok mellett. Volt már róla kép, de az beltéren, most viszont természetes környezetében sikerült elkapni. Amúgy elég nehéz téma, nagyon gyorsan mozog, még akkor is, ha éppen néha megáll kajálni.
Beépített szívószála van :)
Szokta mondani egy volt kollega, bár nem pozitív felhanggal :D Na most lett nyári villám; kicsit kicsi, kicsit sárga, de a miénk...
2018 június elején egy kettős zivatar haladt a Balaton felett, egyenesen Székesfehérvár felé; az első csak fura felhőkkel,a második viszont már megfelelően későn érkezett, és sötétedéskor már lehetett villámokat fotózni. A terv az volt, hogy a Csákberény - Csókakő útról nézek délnyugat felé,de már Fehérvár határában is látszottak a villámok, és egy jónak tűnő hely. Na ez csak jónak tűnt.
Eredetileg teleobjektív lett volna használva, de túl erős volt a szél (rázta a gépet), és túl szétszórt a villámlás, ami akkor még csak a felhők villogásából látszott.
Vicces madár, a csőre felfelé görbül :) És a fehérvár-sóstói természetvédelmi területen összeakadtam vele :)
Sajnos nem túl nagy, így nem lettek róla túl jó képek (meg a Sigma 70-300-ra is vár még szerelés, hogy amikor méltóztatik végtelen fókuszt találni, akkor legalább normális képe legyen).
Idén is volt szúnyogortás, s mivel most költözünk el a panelból, egy ideig az utolsó alkalom a templomkerülő AN-2 fotózására. Ha már, legalább szép fényekben keringett itt felettünk (volt hozzá vihar is), és idén nem felejtettem el felmenni pár emeletet, hogy szintben legyek.
Az Ezer lámpás éjszakája az eltűnt gyermekek világnapjára szervezett esemény, amelyet 2011 óta megtartanak Magyarországon. A rendezvény fő pontjaként lámpásokat (világító lufikat) enged el a közönség. A korábbi pécsi alkalmakra sosem jutottam ki (azaz egyszer igen, de valamiért nem látszott semmi a Szabadság Emlékműtől a felengedett lufikból). Idén Fehérváron jó idő is volt, ki is tudtam menni, és jó helyet is sikerült találni (az Alba Plaza tetejét)... A New Level Empire koncert is jó volt :)
Pár kép lett, ahogy kézből lehetett. Mondjuk a lufik állványról sem látszottak volna alacsony ISO mellett, ide komolyabb váz kellett volna.
A képek galériába szedve alant (katt a képre :) )
Remélem, jövőre is lesz alkalmam kimenni :)
Kis szerencsével idén sem maradtam le a pipacsszezonról, így ha nem is húha képek, de egy kis pipacsos naplemente-giccs született, ha már voltak szép fények :)
